Bejegyzés

IBC 2017 Cyber Security

Cyber-védelem: új technológiák, megbízható megoldások

Az IBC 2017 amszterdami világkonferencia egyik legfontosabb és legnagyobb érdeklődésre számot tartó előadássorozata és az azt követő fórumok tárgya a cyber-védelem, annak kihívásai és a védelmi technika innovációi voltak.

Az előadók a világ legismertebb és legnevesebb cyber-védelmi szakemberei voltak, akik abban mindannyian megegyeztek, hogy napjainkban egyre nagyobb kihívást jelent mind a szolgáltatók, mind a felhasználók oldalán, a különféle irányból érkező és erősségű cybert-támadásokra való felkészülés, illetve az azok elleni hatásos védelmi rendszerek birtoklása. Védelemre ma már az egyszerű asztali számítógépektől kezdve, a médiában, a műsorszolgáltatásban, a távközlésben, vagyis a teljes IT szektorban szükség van, mert a kockázat nagy és az „ellenoldal” résztvevői folyamatosan fejlesztik a támadó technikájukat. A cyber-bűnözés ma már az egész világot behálózó veszélyes és kártékony iparág, amelynek ténykedése a magánélettől egészen a nagypolitikáig képes súlyos károkat okozni.

Az elhangzott előadásokból a hallgatóság sok egyéb mellett megtudhatta, hogy mit jelent például a műsorszolgáltató számára a cyber-háború, hogyan háríthatják annak támadásait, illetve miként védekezhetnek a sorozatos támadások ellen. Más előadó arról beszélt, vajon észrevehető-e még a valódi támadás előtt, hogy egy adott számítógépet illetéktelen behatoló fenyeget, vagy miként kell kezelni az ilyen szabálysértéseket?

Az előadók közül többen felhívták arra a figyelmet, hogy tényként kezelendő: minden országban a média és a műsorszolgáltatás a nemzeti infrastruktúra kritikus része, amelyért mind a fogyasztók, mind a szolgáltatók egyaránt felelősséggel tartoznak és mindkét oldalnak kötelessége a saját lehetőségein belül védeni azt. Ehhez persze szükség van mindkét oldalon a tudatos és folyamatos kockázatcsökkentésre, az innovatív védelmi eszközök alkalmazására. Annál is inkább, mert a szakértők előrejelzése szerint 2018-ban az ideinél még több rosszindulatú cyber-támadás várható, amely súlyos anyagi-, szakmai- és erkölcsi kárral is járhat. Felhívták a figyelmet az idei, Netflix, a TV5 és a Yahoo ellen folytatott támadásokra és azok káraira is, hogy ezzel illusztrálják, mekkora és milyen mértékű lehet a tétje egy komolyabb cyber-támadásnak.

IBC 2017

Fennállásának 50. évfordulóját ünnepli idén az IBC

Az idén, fennállásának 50. évfordulóját ünneplő IBC kiállításainak látogatói évről-évre többen lesznek, folyamatosan bővül a kiállítók köre is. 2017-ben 15 kiállítási csarnokban tájékozódhattak az érdeklődők a legújabb fejlesztésekről és betekinthettek a közeljövőben várható újdonságok világába is.

A kiállítók között ott voltak a tévé, a közösségi média, a cyber-védelem, a film- és szórakoztatóipar innovatív technikai megoldásainak kifejlesztőin kívül az intelligens robotok gyártói is. Bemutatták például Sophiat és Einstein professzort, amelyek nemcsak rendkívül intelligensek és kivételesen emberi viselkedésű, humanoid robotok, de szóban, és arckifejezésükkel egyaránt képesek tökéletesen kommunikálni. A robotok megalkotója a Hanson Robotics teamje, dr. David Hanson professzor vezetésével.

A különféle izgalmas bemutatók között Startup fórumot is tartottak a kiállítás rendezői, amelyen induló vállalkozások és befektetők kaptak hasznos információkat a munkájukhoz.

A kiállítás egyik meghatározó témaköre a filmipar jövőjének a bemutatása volt. Többek között lézeres kamerákat, a virtuális valóság alkalmazásának a lehetőségeit, a jövő high tech kamerarendszereit mutatták be. Utóbbiaknál a holográfiát is felhasználják. Mindezek forradalmasítják a filmek képi világát és kiterjeszthetik a nézők valóság élményét.

A filmezés képi világa mellett megjelentek a különlegesen tiszta és nagy hatású hangközvetítő rendszerek is. A Dolby Vision és az Atmos által felszerelt Big Screeen Auditorim adásaival illusztrálták a jövő tévés és film hanghatásait. A technikai újdonságokon kívül sor került a mozi, mint üzleti tevékenység témakörének fórumon való megvitatására is. Az azon résztvevők többek között beszélgettek arról, hogy 2017-ben, vajon kik tekinthetők a mozi közönségének? Kik azok, akik világszerte állandó látogatói a filmszínházaknak? A családok, az idősek, a fiatalok? Kiknek kell leginkább kedvezniük a filmgyártóknak? Milyen témák érdeklik a közönséget, mely filmekből lesz siker és ez által magas profit? Milyen feladatai lehetnek a ma filmiparának, amelyek a közönség nagy tömegeinek a becsábítását szolgálják a mozikba? A filmgyártás/vetítés vajon milyen technikai újításokkal képes feléleszteni újabb érdeklődők figyelmét?

A Cinemagoer digitális utazása feltárta, hogyan és milyen irányban változnak a közönségigények, merre kell fejlődnie a filmiparnak, hogy megtartsa az állandó közönségét és új rajongókat is szerezzen.

Az innovatív megoldások, mint például az órás vászonra vetítés, vagy a 4DX és a VR technikák feltehetően erősen vonzzák a közönséget és így növelhető a nézőszám, ám az nagy kérdés, hogy ezek az újdonságok vajon meddig tudják ébren tartani az érdeklődést? Valószínűsíthető, hogy rövid ideig, így folyton-folyvást újítani kell. A filmgyártás idei nagy bevételt hozó sikereként említették az óriás vászonra vetített, Edgar Wright által rendezett akció komédiát, a Baby Drivert. A júniusi bemutató óta világszerte vetítik és eddig, a 34 millió dolláros költségvetésű alkotás már 166 millió bevételt hozott.

A mozi várható jövőjén kívül a fórum résztvevői a média és műsorszolgálatók fejlődésének feltételezhető irányát is megvitatták. A legvalószínűbb megvalósítani érdemes célként a személyre szabott felhasználói élményeket emelték ki.

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése feltehetően óriási kihívások elé állítja majd az emberiséget. Egyelőre még csak sejthetjük, hogy merre halad ez a kutatási terület. Az már ma is tényként kezelhető, hogy bizonyos kutatócsoportok kifejezetten azzal foglalkoznak, hogy meghatározzák, hogyan lehet leghatékonyabban kihasználni a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket, és miként hajthatna minél nagyobb profitot a termelésben való részvétel. A pozitívumok mellett természetesen kockázatok is akadnak bőséggel a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Éppen ezért – hívta fel számos szakértő erre a hallgatóság figyelmét – nagy körültekintéssel és megfontoltan lehet csak fejleszteni, mert az emberen, a fejlesztőn múlik, hogy végül majd a hasznára, vagy kárára válik az emberiségnek ez a kétélű fegyver.